A túlsúly nem szépségprobléma!

Az elhízást hajlamosak vagyunk sokszor kizárólag a szépségideálok, a divat szemszögéből megközelíteni. Pedig egyáltalán nem esztétikai kérdésről van szó. Akár szépnek számít aktuálisan a gömbölyded testalkat, akár nem, a szervezetet mindenképp károsítja a súlyfelesleg, amely a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek előszobája is lehet.

A túlsúly és az elhízás akár 3-10 évvel is csökkentheti a várható élettartamot, mivel sokszorosára növelheti számos krónikus, vagy akár életveszélyes betegség rizikóját. Valóságos népbetegségnek számít: az Európai Unió nagyjából 200 millió felnőtt lakosát érinti. Magyarországon a felnőttek közel kétharmada, 61,8 százaléka, a gyerekek közül pedig minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott. A szervezetet károsító hatása és életveszélyes következményei miatt a WHO a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémája közé sorolja az elhízást, amely ilyen értelemben betegségnek tekinthető.

Pszichés és fizikai következmények

Az elhízás már önmagában is sokat ront az életminőségen: komolyabb túlsúllyal nehezebb a mozgás, a testalkat esztétikai vonatkozásai miatt pedig a túlsúlyos emberek gyakrabban érzik magukat elszigeteltnek, stigmatizáltnak – ami szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet. Arra azonban, hogy igyekezzünk leadni a feleslegünket, számos más ok is mutatkozik. A túlsúly ugyanis veszélyes szövődményekkel járhat, mondhatjuk, hogy sok betegségnek az előszobája.

Ilyenek például a szív és érrendszer károsodása, az elhízás ugyanis jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. De ugyanígy a kezdetét jelentik a felesleges kilók az inzulinrezisztenciának és a 2-es típusú cukorbetegségnek is. Eközben a vérzsírszint is kórosan átrendeződhet, különösen akkor, ha a felesleg a hason összpontosul. A túlsúly, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, illetve a kóros zsíranyagcsere együtt pedig nem más, mint a fokozottan veszélyes metabolikus szindróma.

Az elhízás gyakran vezet légzési nehézségekhez, valamint a felső légutaknak az alvás közben történő elzáródásával járó alvási apnoéhoz. Ez utóbbi állapot megint csak visszahat az egész szervezetre, a pihenés minőségének romlásával járó folytonos fáradtság mellett szív és érrendszeri betegségeket, valamint számos más szervi problémát okozhat.

Az epekőtől az ízületekig

Az emésztőrendszert is megviseli a túlsúly, a következményeként kialakulhat például epekő, a máj zsíros elfajulása, székrekedés vagy reflux. A mozgásszervrendszer ugyanígy rosszul reagálhat a nagyobb testtömeg jelentette fokozott igénybevételre, az oszteoarthritisz, vagyis a csontok és ízületek fájdalmas gyulladása is a lehetséges szövődmények közé tartozik. De a vesebetegségek, a visszeres problémák, a köszvény vagy akár a demencia rizikójának növekedésében is lehet szerepe. Sőt, a fogamzóképességet is csökkentheti az elhízás, mind a férfiak, mind a nők esetében. A várandóssággal kapcsolatos problémák, szövődmények (pl. terhességi cukorbetegség, toxémia) gyakorisága is nagyobb a túlsúllyal élő kismamák körében. Bizonyítottan növeli a túlsúly egyes daganatos megbetegedések, például a mell-, méhtest-, prosztata-, vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát is.

Hogyan mérhető?

Az elhízás tényének és mértékének meghatározására gyakran alkalmazott mutató az úgynevezett testtömegindex (Body Mass Index, BMI). Ennek kiszámításához a kilogrammban mért testtömeget osztjuk el a méterben mért testmagasság négyzetével. A 18,5 és 24,9 közötti BMI normálisnak számít, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 feletti érték esetében pedig elhízásról beszélünk.

A BMI érték mellett azonban érdemes további mutatókat is figyelembe venni. Fontos vizsgálat lehet a testösszetétel eszközös mérése, amely megmutatja, hogy a testtömeg hány százalékát teszi ki a testzsír. Ez azért fontos, mert például egy nagyon izmos testépítő esetében is lehet a BMI érték elhízásra utaló, miközben az illető felesleges zsír helyett rengeteg izmot hordoz a testén, és gyerekek esetében sem javasolt a BMI alkalmazása.

Az elhízás típusának megállapításához ad segítséget a derék- és csípőbőség hányadosának kiszámítása. Nők esetében 0,85, férfiaknál 0,9 fölötti hányados a különösen veszélyes hasi, “alma típusú”, más néven centrális elhízásra utal.

Csiki Judit

Források:

Lektorálta: Prof. Dr. Márk László, kardiológus, belgyógyász, lipidológus