Mi is az a koleszterin?

A köznyelvben gyakorta "koleszterinszintként" szoktunk emlegetni minden értéket, ami a vérzsírokkal kapcsolatos. Pedig ez távolról sem ilyen egyszerű, hiszen a vérzsíroknak, ezen belül a koleszterinnek több fajtája is létezik.

Nézzük meg elsőként azt, mi is ez a bizonyos, sokszor emlegetett koleszterin: egy zsírszerű anyag, amely természetes állapotban is előfordul a szervezetben. Jelentős részét a máj állítja elő (a testünkben levő koleszterin 80 százaléka itt termelődik), és mindössze nagyjából 20 százaléka az, ami az ételekkel jut a szervezetünkbe. Nem kell szükségtelenül rettegni tőle, hiszen a szervezetnek szüksége van rá a normális működéshez. Energiát szolgáltat, ott van minden sejtfalban – az agyban, az idegekben, az izmokban, a bőrben, a májban, a szívben – gyakorlatilag minden szervünkben ellát valamilyen feladatot. A homonrendszer megfelelő működéséhez, az epe és a D-vitamin előállításához is fontos a jelenléte.

Két típus

Mivel nem oldódik vízben, a vérben fehérjéhez kötve, úgynevezett lipoprotein formájában kering. Egyik fajtája, az alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein). Ebből a benne lévő LDL -koleszterin lerakódhat az artériákban, ami az érelmeszesedés kialakulásának legfontosabb eleme: érfali megvastagodást, plakkosodást, vagy súlyosabb esetben érelzáródást is okozhat. Épp ezért a koleszterinnek ezt a típusát “rossz” koleszterinnek is szokták nevezni.

A magas sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein, HDL koleszterin) az érszűkület kialakulása szempontjából kedvezőnek mondható feladatot lát el: egyes vérzsírokat, köztük az LDL-t is kivonja a vérből és visszaszállítja a májba, ahol ezek feldolgozásra kerülnek. Mindezzel akadályozza a zsírnak az artériákban való lerakódását, védve az érrendszert. Ezért szokták “jó” (vagy a kezdőbetűjével kezdve “hasznos”) koleszterinnek is nevezni. A szívünk és az érrendszerünk egészségének megőrzésében tehát az előnyös, ha az LDL-koleszterin szintje alacsonyabb, míg a HDL koleszteriné magasabb.

Milyen az ideális érték?

A hazai és az európai kezelési ajánlásokban nem normális értékeket, hanem célértékeket ajánlanak, melyek a veszélyeztetettségi állapottól függnek, azaz minél súlyosabban érintett valakinek az érrendszere, annál alacsonyabb az elérendő célérték. Azoknál, akik esetében, akik kis kockázatúak, célértéknek az számít, ha az LDL-koleszterin értéke 3,0 mmol/l alatti. Abban az esetben, ha valakinek társbetegsége van, mint a magas vérnyomás, diabétesz, vagy egyéb, az érrendszerre is jelentős hatást gyakorló megbetegedés, a célértékek változhatnak, ezeket a kezelőorvos tudja meghatározni. Közepes kockázat esetén a 2,5 mmol/l alatti, nagy kockázat esetén 1,8 mmol/l alatti, valamilyen eseményen átesett (pl. stroke, infarktus, TIA stb.) betegek esetében már 1,4 mmol/l alatti LDL-koleszterinszintet ír elő az ajánlás.

A laborleleten mindig az LDL-koleszterin a legfontosabb, de az orvosnak a lelet értékelésekor mindig figyelembe lehet vennie az összkoleszterin és a triglicerid értékét is. Az összkoleszterinnek főleg szűrővizsgálatok során van nagyobb jelentősége, amikor az LDL-koleszterinszint meghatározásra nem kerül sor, a szintje párhuzamosan változik az LDL-koleszterinnel, a legjobb, ha 5,0 mmol/ liter alatt marad. 5,0 és 6,4 mmol /l közötti érték enyhén fokozott kockázatot, 6,4 mmol/l feletti érték pedig fokozott kockázatot jelent a szív és érrendszeri betegségek tekintetében.

Akik valamilyen szív és érrendszeri megbetegedéssel élnek, vagy ennek kockázata fennáll az esetükben, illetve cukorbetegek, azok esetében legalább 4,5 mmol/l alatti összkoleszterinszint tekinthető ideálisnak. (Ugyanakkor ismételten le kell szögezni, hogy a veszélyeztetettség legjobb mutatója és a terápiás teendők meghatározója az LDL-koleszterinszint.)

Még egy fontos vegyület: a triglicerid

A koleszterin mellett a trigliceridek is a lipoproteinek egy nagyobb csoportját jelentik. Egy glicerinmolekula és különböző telítettségű zsírsavak vegyületeként jönnek létre. Nem koleszterinvegyületek, ám a vérzsírszint értékelésekor ezek határértékeit sem szabad figyelmen kívül hagyni. A magas trigliceridszint ugyanis, amellett, hogy a benne lévő LDL-koleszterin arányában részt vesz az érszűkület kialakulásában, növelheti a ma szinte népbetegségnek számító nem alkoholos zsírmáj kialakulásának kockázatát. Ideális értéke általánosságban 1,7 mmol/l alatti. Tény, hogy a trigliceridszint sokkal jobban befolyásolható étkezéssel, de alapvető fontosságú, hogy magas LDL-koleszterin, összkoleszterin és trigliceridek esetén a szív és érrendszeri szövődmények elkerülése érdekében az életmód, azaz az étrend és a mozgási szokások tudatos átalakítása, a testsúly normalizálása.

Csiki Judit

Források:

Lektorálta: Prof. Dr. Márk László, kardiológus, belgyógyász, lipidológus