Az anyagcserét érintő egészségügyi problémák együttes fennállását általában rutin orvosi vizsgálatok során állapítják meg. A túlsúly természetesen szabad szemmel is látható, ám a diagnosztikai kritériumok többi része jól meghatározott, mérhető paramétereket jelent. Mikor lehet kimondani a metabolikus szindróma diagnózisát?
A túlsúly, ezen belül a hasi elhízás, szemmel is jól látható jelenség, mégis érdemes kicsit behatóbban is foglalkozni vele. Az első mérőszám, amely megmutathatja a jelenlétét vagy a mértékét, a testtömegindex (BMI): kiszámításánál a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. Értéke 18,5 és 25 között optimális. 25 és 30 közötti BMI túlsúlyt, 30 feletti pedig elhízást mutat.
Fontos méretek
A metabolikus szindróma szempontjából a legveszélyesebb a hasi, “alma” típusú elhízás: ilyenkor a súlyfelesleg elsősorban a hason rakódik le, és felszaporodik a szervek közötti úgynevezett zsigeri zsír, amely komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában. Ideális esetben nőknél a haskörfogat 88 cm, férfiaknál 102 cm alatti.
A hasi elhízás mutatójaként szokták emlegetni a derék-csípő arányt is. Ilyenkor a derék kerületét annak legkeskenyebb részén, a legalsó borda és a csípőcsont között félúton, a csípő kerületét pedig a csombcsont nagytompori részénél mérik, majd a derék kerületét elosztják a csípő kerületével. Ha az így kapott, úgynevezett WHR-érték (az angol Waist Hip Ratio kifejezésből) a férfiaknál 0,90 vagy magasabb, nőknél pedig 0,85 vagy afölötti, akkor hasi elhízásról beszélünk, ami – különösen 1,0 érték felett - már növelheti a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.
Beszédes laborértékek
A vérnyomásmérés is jelezheti a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét. Ha a szisztolés érték több mint 130, a diasztolés érték pedig magasabb mint 85 Hgmm, akkor magas vérnyomásról beszélhetünk.
A laborvizsgálat során kimutatott egyes értékek is árulkodóak lehetnek. Magas vércukorszintre utal, ha az éhomi érték meghaladja az 5,6 mmol/l-t. Magas koleszterinszintre hívja fel a figyelmet, ha a trigliceridszint meghaladja 1,7 mmol/l értéket, miközben az ún. “jó”, HDL koleszterin értéke férfiaknál 1,04 mmol/l, nőknél pedig 1,3 mmol/l alatt marad.
Az alábbiak közül 3 tünet együttes megléte esetén felállítható a metabolikus szindróma diagnózisa:
- hasi elhízás
- emelkedett triglicerid-szint
- kóros koleszterinszint
- magas vérnyomás
- 2-es típusú cukorbetegség
- inzulinrezisztencia
A szív- és érrendszeri kockázatok felmérése érdekében 40 év fölött mindenkinél érdemes lenne rendszeresen általános állapotfelmérést végezni.
Kockázatnövelő tényezők
Számos tényező növelheti a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét. Ilyen rizikófaktor például az idősebb kor: 20 év körüli életkorban a népesség kevesebb mint 10 százaléka érintett – bár egyes esetekben már gyerekkorban kialakulhatnak tünetek -, a 60 éves korosztályban viszont már mintegy 40 százalék az előfordulási arány.
Egyes fennálló betegségek, a magas vérnyomáson, koleszterinszinten és inzulin-rezisztencián vagy cukorbetegségen kívül például a nem alkoholos májbetegség vagy nőknél a PCOS (policisztás ovárium-szindróma) is növeli a rizikót. De veszélyeztetetté tehet a dohányzás, a tartós stressz, és az is, ha a négy betegség közül valamelyik, esetleg maga a metabolikus szindróma is jelen volt a családunk kórtörténetében.
Ilyenkor különösen fontos, hogy rendszeres orvosi ellenőrzéssel és életmódi változtatásokkal segítsük a megelőzést.
