Veszélyes négyes – mi az a metabolikus szindróma?

A metabolikus szindróma nem különálló betegség, hanem több, az anyagcserével összefüggő betegség együttes fennállását jelenti. Mindezek együtt súlyosan növelik az életveszélyes szövődmények kockázatát. Lássuk, milyen betegségek tartoznak hozzá, és hogyan károsítják a szervezetet!

A metabolikus szindróma szabad szemmel is látható tünete az elhízás, különösen az úgynevezett “alma típusú”, hason lerakódó túlsúly. A túlsúlyos vagy elhízott embereknél azonban ebből kiindulva társbetegségek is felléphetnek - a súlyfelesleg ugyanis nemcsak tünete, hanem legfőbb kockázati tényezője is az X-szindróma névvel is illetett betegségcsoportnak. Az elhízással élő emberek jó részénél kialakul az inzulinrezisztencia, majd a 2-es típusú cukorbetegség, amely szintén a metabolikus szindróma egyik kockázati tényezője és következménye lehet. Ehhez társulhatnak a zsíranyagcsere zavarai, például a “rossz” LDL-koleszterin valamint a triglicerid szintjének emelkedése, és a “jó”, HDL-koleszterin szintjének csökkenése. A metabolikus szindróma tünetegyüttes negyedik része a magas vérnyomás, amely a többi felsorolt betegséghez hasonlóan nem mindig okoz észrevehető tüneteket, viszont csendben károsítja az egész szervezetet.

Hajlam és életmód

A betegségcsoport kialakulása több okra is visszavezethető. A genetikai hajlamon kívül nagy mértékben felelős érte az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás, valamint a mozgásszegény napirend. Sok szakértő civilizációs betegségként kezeli, mivel a modern, ülő életmód és a könnyen hozzáférhető, tápanyagszegény feldolgozott élelmiszerek mind hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezen betegségek vér- és vizeletvizsgálattal, illetve más, a háziorvos vagy szakorvos által javasolt vizsgálatokkal azonosíthatóak, és fokozatosan alakulnak ki, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.

A szövődmények az igazán veszélyesek

Nem túlzás életveszélyes betegségcsoportként emlegetni a metabolikus szindrómát: ezen krónikus betegségek és az elhízás ugyanis önmagukban és egymással összefüggésben is növelik a súlyos szövődmények kialakulásának veszélyét. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind károsítja az érrendszert, így a metabolikus szindrómával élő emberek körében gyakoribb a szívinfarktus, a stroke és az érelmeszesedés. Egy vizsgálat szerint azoknak a férfiaknak a körében, akiknél a metabolikus szindróma három komponense jelen van, a stroke és az szívinfarktus valószínűsége kétszer, más szívbetegségek rizikója pedig háromszor nagyobb, mint azoknál, akiknél mindez nem állapítható meg. A nőket – különösen a menopauza után, amikor az ösztrogén szívet és érrendszert védő hatására már nem lehet számítani – hasonlóan veszélyeztetik ezek a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények. A metabolikus szindróma az olyan betegségek rizikóját is növeli, mint az aorta-szűkület, a pitvarfibrilláció, illetve a tromboembóliás megbetegedések. A nem szív- és érrendszeri szövődmények között megjelenhet a köszvény, egyes daganatos betegségek, immunrendszeri problémák, merevedési zavarok, terhességi szövődmények (például preeklampszia, eklampszia, terhességi diabétesz), gondolkodási- és memóriaproblémák, illetve az osteoarthritis is.

Az inzulinrezisztencia talaján kifejlődő 2-s típusú cukorbetegség a szív- és érrendszeri szövődmények mellett többek között idegkárosodást, a végtagokon jelentkező neuropátiát, lassú sebgyógyulást, keringési zavarokat okozhat, amelyek szélsőséges esetben a végtag amputációját is szükségessé tehetik. A retinopátia, azaz a látóideg károsodása, a szürke- és zöldhályog, ezen keresztül a vakság, és a vesekárosodás veszélyét szintén emeli elsősorban a nem kezelt, vagy nem megfelően kezelt cukorbetegség. Az elhízás egyik lehetséges szövődménye a zsírmáj betegség (metabolikus diszfunkcióhoz kapcsolódó zsírmáj) lehet.

Egymást is erősítik

A metabolikus szindróma komponensei egymásra is hatnak: az elhízás már önmagában növeli a másik három betegség kockázatát, de a 2-es típusú cukorbetegség is kockázati tényezője a magas vérnyomás, valamint a magas koleszterinszint kialakulásának. A magas vérnyomás az érfalak rugalmasságának csökkenése és az artériák falainak károsodása mellett a koleszterin lerakódását is elősegíti. A metabolikus szindrómával élő várandósoknál gyakrabban alakul ki gesztációs diabétesz, azaz terhességi cukorbetegség. A megfelelő életmódi változtatások és az orvos által előírt gyógyszerek együttes alkalmazásával azonban a szövődmények kockázata jelentősen csökkenthető.

Csiki Judit

Források:

Lektorálta: Dr. Ábel Tatjána, diabetológus, belgyógyász