Csendes veszélyforrás: a magas vérnyomás

A magasvérnyomás-betegség, orvosi nevén a hipertónia népbetegségnek számít. Sokáig tünetmentes maradhat, ám eközben csendben, súlyosan károsíthatja a szervezetet.

A vérnyomás mért értéke azt az erőt mutatja, amellyel a szív kipumpálja, és az erekbe juttatja a vért. A szakaszos pumpálás során a szisztolés szakaszban a szív kipumpálja a benne található vértömeget, míg a diasztolés szakaszban pihen, tágul és összegyűjti a vért a következő szakaszra. A rugalmas érfalakra is áttevődik a pumpálás ereje, így a vérnyomásmérő készülékekkel egyszerűen mérhetővé válik a szisztolés és a diasztolés nyomás. Optimálisnak a 120/80 Hgmm, vagy valamivel az alatti érték számít. Ha viszont tartósan 140/90 Hgmm vagy afölötti a vérnyomás, illetve, ha az otthoni, általában kevésbé pontos vérnyomásmérővel rendszeresen 135/85 Hgmm fölötti értéket mérünk, akkor orvosi vizsgálatra, adott esetben kardiológiai kivizsgálásra van szükség.

Elsődleges és másodlagos

A magasvérnyomás-betegséget az orvosok az elsődlegesen és másodlagosan magas vérnyomás csoportokra osztják. Az elsődleges magas vérnyomásnak nincs szervi oka, ilyenkor gyakorta genetikai okokkal és életmódbeli tényezőkkel, például a helytelen táplálkozással és mozgásszegény életmóddal magyarázható a kialakulása. A másodlagos magas vérnyomás hátterében viszont egyértelműen kimutatható szervi ok áll. Ilyen lehet például az alvási apnoe, egyes gyógyszerek mellékhatásai, bizonyos hormonális problémák, vesebetegségek, egyes autoimmun kórképek, idegrendszeri zavarok, várandósság. Ez azonban a ritkább változat, az összes magas vérnyomásos eset körülbelül 5-15 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Súlyosan károsítja a szervezetet

A magasvérnyomás-betegség sokáig tünetmentes maradhat, így előfordulhat, hogy csak egy más irányú orvosi vizsgálat során derül rá fény. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy veszélytelen lenne! Sőt, csendes veszélyforrásként a háttérben komolyan károsítja a szerveket, és kezelés nélkül akár végzetes szövődményekhez is vezethet. Szövődménye lehet például a kisebb vagy nagyobb erek falának repedése, amely az érrendszer bármely pontján előfordulhat. Az erekben előforduló emelkedett nyomás növeli az érelmeszesedés kockázatát is, amely agyi érszűkülethez, stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet (a kezeletlen magasvérnyomás-betegség a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője), a szív fokozott terhelése pedig a szívelégtelenség rizikóját növeli. A betegség más kardiológiai problémák, többek között a pitvarfibrilláció, az aneurizma előszobája is lehet, és szövődményei között olyan súlyos kórképek is vannak, mint a krónikus veseelégtelenség, az akár a vakságig is vezető szemproblémák, vagy a vaszkuláris demencia.

Gyakran nem okoz tünetet

Bár a magas vérnyomás ritkán okoz tüneteket, mégis vannak olyan jelek, amelyek esetén érdemes megmérni, megméretni a vérnyomásunkat. Ilyen tünet lehet például a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer nélkül, spontán is enyhül, a szapora szívverés, az izzadás, az orrvérzés. A gyakori éjszakai vizelés, szédülés, fáradékonyság, gyengeség, homályos látás, mellkasi fájdalom is utalhat magas vérnyomásra, illetve gyakran már annak érrendszeri szövődményeire. Ilyenkor nagyon fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, és betartsuk a szakember terápiás ajánlását.

Csiki Judit

Források:

Lektorálta: Prof. Dr. Márk László, kardiológus, belgyógyász, lipidológus