Amikor bajt okoz a cukor

A legtöbben a cukorbetegséget neveznék meg, ha a cukoranyagcsere zavarairól kérdeznénk őket. Ám több olyan, a cukoranyagcserével összefüggő egészségügyi probléma is létezik, amelyek még nem minősülnek cukorbetegségnek, ám fontos odafigyelni rájuk – ráadásul magának a kialakult cukorbetegségnek is több típusa lehet.

Elsőként érdemes tisztázni a cukorbetegség 1-es és 2-es típusa közötti alapvető különbséget. Az 1-es típus autoimmun betegség, amely a hasnyálmirigy Langerhans-szigetein elhelyezkedő, inzulintermelő sejtek pusztulásával jár. Kialakulásában szerepet játszhat az autoimmun betegségekre való örökletes hajlam (bár kevésbé mint a 2-es típusú cukorbetegség esetében), bizonyos környezeti tényezők, vírusfertőzések (például rubeola, mumpsz, Echo-vírus). Beszédes tünetei a gyakori szomjúság és vizelési inger, az étvágyfokozódás melletti fogyás, a fáradékonyság, a lassú sebgyógyulás és a homályos látás. Mivel az inzulintermelés teljesen megszűnik, a betegnek a szakember segítségével végrehajtott életmódváltás (pl. diéta és rendszeres testmozgás) mellett folyamatos inzulinpótlásra is szüksége van. Gyakran gyermek- vagy fiatal korban derül ki a betegség, a súlyos, adott esetben életveszélyes szövődmények elkerülése végett pedig nagyon fontos a rendszeres orvosi kontroll és a terápiás ajánlások szigorú betartása.

Éhező sejtek, kimerülő hasnyálmirigy

A 2-es típusú cukorbetegség ennél sokkal elterjedtebb, Magyarország lakosságának akár 10 százaléka is érintett lehet benne. Ilyenkor a béta-sejtek termelnek ugyan inzulint, a sejtek inzulinérzékenysége azonban csökken, így mivel nem tudják felvenni a cukrot a vérből, lényegében éheznek. A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben ezt kompenzálandó egyre több inzulin termelődik, ami kimeríti a béta-sejteket. Így az inzulinrezisztencia, a csökkent glükóztolerancia talaján idővel kialakul a veszélyes szövődményekkel járó cukorbetegség. Elsősorban felnőtt korban szokott rá fény derülni, fokozatosan emelkedő vércukorértékek jelzik – ugyanakkor gyermekeknél, fiataloknál is előfordulhat. Fontos szerepe van létrejöttében az életmódnak, a mozgásszegény életmódnak, a finomított szénhidrátban gazdag étrendnek, és kifejezetten gyakran társul elhízással, illetve más társbetegségekkel. Kezelésének első lépése – különösen, ha még a megelőző állapotoknál fény derül rá – az életmódváltás, elsősorban a diéta, a mozgás, illetve a testsúly rendezése. Súlyosabb esetben gyógyszerre vagy inzulinpótlásra is szükség lehet, ám a terápia betartásával jelentősen javítható a beteg állapota, és elkerülhetőek a szövődmények. Van, hogy szinte véletlenül, a vérkép vizsgálata során derül fény rá, illetve a megelőző állapotokra, ám hírt adhat magáról a cukorbetegség klasszikus tüneteivel, a szomjúsággal, gyakori vizeletürítéssel, látászavarral, bőrtünetekkel, valamint hölgyeknél a peteérés zavaraival, fogantatási nehézségekkel is. Fogyás helyett sokszor lép fel hízás, még akkor is, ha az illető nem eszik különösebben sokat.

A cukorbetegség előszobái

A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapotok egyike az inzulinrezisztencia. A hasnyálmirigy még termel inzulint, ám ez a sejtek inzulin-receptorainak csökkent érzékenysége miatt nem tudja optimálisan kifejteni a cukor bejuttatásával kapcsolatos hatását. Így a megfelelő vércukorszint fenntartásához egyre több inzulinra van szükség. A sejtek magas inzulinszint mellett még képesek a glükóz hasznosítására, a vércukorérték így a határérték alatt marad.

Az IGT rövidítéssel (impaired glucose tolerance) jelölt csökkent glükóztolerancia esetén az érintett éhgyomri vércukorértéke a normál tartományban van, ám cukorterhelés hatására már túl magas az érték. Már az IGT esetében is nő a szív-, és érrendszeri kockázat. Mindez még nem cukorbetegség, ám ha nem kezelik, előbb-utóbb az lesz belőle. Ha a 75 gramm cukoroldat elfogyasztása után 2 órával a vércukor értéke 7,8 mmol/l és 11,1 mmol/l között van, nagy valószínűséggel IGT állapota áll fenn.

Az IFG rövidítéssel (impaired fasting glycaemia) jelölt megemelkedett éhgyomri vércukorszint szintén a prediabétesz egyik formája. Akkor beszélünk erről, ha az éhgyomorra mért vércukorszint 6,1 mmol/l felett van, de még nem éri el a 7 mmol/l -t.

Ahhoz, hogy az IGT és a ritkábban jelentkező IFG ne váljanak 2-es típusú cukorbetegséggé, életmódváltásra, és szükség esetén, orvosi javaslatra gyógyszeres kezelésre van szükség.

Csiki Judit

Források:

Lektorálta: Dr. Ábel Tatjána, diabetológus, belgyógyász